''Még Derzsen felemlitem már ős nevéért is az Uza kútja nevü forrást, és a Tökfejü Pál családot. Székelyföldön mindenütt meg van a nép között az a szokás, hogy mindenkinek van egy mellékneve is, mely a székely élczeskedő természeténél fogva gyakran igen jellemző gúnynév, s akárhányszor van az az eset, hogy az egyén valódi neve elvész s örökre rá és utódaira ragad a gúnynév. Azonban a Tökfejü Pálok neve nem ily eredetü és nem is jelöl az – mint jelentése feltételezné – valami együgyüt, vagy mint a székely mondja giligogyit (buta, ostoba, ügyefogyott), hanem annak igen tisztességes történeti alapja van. Ugyan, midőn a haza és szabadság-szeretetben és dicső tettekben nagy Rákóczi, fegyvert ragadott az eltiport magyar haza felemelésére, ”szabadság és haza” jelszóval fénylő zászló alá gyült a székelység is, és mindvégig hűn harczolt a nemzeti ügy mellett. E korban Ders is megadta a maga contingensét. Az árulás miatt szerencsétlenül végződött holdvilági csatánál Dersről többekkel, két egymást igen szerető testvér Pál Mihály és Pál Lőrincz is jelen volt. Mihály menekült, de testvérét hiába kereste a futók közt, s azért visszatért a csatatérre, hogy legalább holttestét felkeresve, tisztességesen eltemesse. A mint ottan keresné, hát Lőrincz testvére a törökbuzák (kukuricza) közül jön ki széthasitott koponyával. ”Jaj lelkem Lőrinczem, ki bánt ily csúful veled?” kiált reá. ”Hát az a három német, kik ott a malomba mennek be”, felelt ez. ”No semmi, csak hogy élsz” mond Mihály, hamarjában pedig egy fejéhez találó tököt leszelvén, s kétfelé hasitván, testvére fejére huzta; ez a sebet összeszoritván, a vérzés megállott, mire Lőrincz csakhamar felüdült. ”Nó jer most boszuljuk meg”, mond Mihály és beesteledvén szép csendesen a malomhoz huzódtak, hol a három laboncz a molnárral borozgatva, iszonyuan szidták Rákóczit és a magyart; de ezt nem sokáig tehették, mert Mihály és Lőrincz reájok törvén, mind a négyet összeapritották, azután pedig szépen haza ballagtak Dersbe, hol Lőrincz töksisakját mindaddig viselte, mig sebe begyógyult; de sajátságos sebszoritójáról a Tökfejü név ráragadt, s róla utódaira is átment.''

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása