Legendák • Maroszék

A sárkány csorgója

"Zsákodtól nyugatra egy magas kopár hegyet, honnan tiszta időben a Torda hasadékáig lehet látni, Váruta hegyesinek neveznek. Várnak ott most semmi nyoma, bár az eke (mert e vidéken a magas hegytetőket is szántják) sok cserépdarabot forgat fel. A nép azt mondja, hogy óriások laktak ott, de a rege mellett a vár lételéről még történelmi tudomásunk is van annyi, hogy az a fennemlitett 1325-ben kelt egyezménylevélben, Hujlak szomszédositásánál, szintén emlitve van, mint régi vár, hol előfordul Euzakud földje és a Siründauth utja, mely egyenesen délre megy a régi várnak (versus meridiem ad antiquum castrum), tehát már ekkor is régi, valószinüleg rom volt: az azóta felette átviharzott 5 és 1/2 század még romjait is eltakarta, s ma csak a népregék tartják fel emlékét, mely tovább füződve azt mondja, hogy a Várhegy déli aljában levő mocsárokban egy nagy sárkány tanyázott; a hegyoldalban forrás buzog fel, melyet ma is Sárkány csorgójának neveznek; a forrás alatt mészkőszikla, melyben gyönyörü levélkövületek jönnek elő, e sziklát is a hagyomány szerint sárkány rakta össze lapuból s ráfuván, kővé változtatta. De sárkány uramnak ennél rosszabb szokása is volt, mert, hogy békében maradjon, hogy az arra járó embereket fel ne falja, minden évben a vidék legszebb leányát kell néki adóba adni, mignem a buni Bethlennek egyik őse, egy hirhedett hős vállalkozott e veszélyes szörnyet elpusztitani, és azzal megviván, meg is ölte; ekkor kapta a néphit szerint a grófságot, s czimerül a koronás kigyót."

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy értesüljön minden újdonságról!

Az oldalunk sütiket használ!


Weboldalunk a felhasználói élmény fokozása, illetve a biztonságos és optimális böngészés érdekében sütiket használ. Leírásuk és a süti használati politikája itt tekinthető meg.

Kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat is!

Süti választás