"De hát mi és hol van a már fennebb emlitett Várbükke? honnan ez az elnevezés? Székelyföldön azon tapasztalatot szerzém, hogy bár hol is a hegyeknek várhegy, vártető, várdomb s más ily várral párosult elnevezése, mindég várromot feltételez. E csalhatatlan utmutatásnak köszönhetem azon számos felfedezést, melyeket e tekintetben székelyhoni utazásom folyama alatt tettem. Tehát itt is volt vár? igen is volt, melynek romjait bemutatni el nem mulasztom. Hogy e várhoz juthassunk, az Olt terét nyugatról határoló Várbükkre kell felmásznunk, onnan ismét az e hegyen eredő Várbükkpatak völgyébe (hol felhagyott bányaüregek tátongnak) leereszkednünk, hol e patak az északról lefolyó Lok patakkal összefoly, ott pár száz láb magasságu csillám pala alkotta sziklafok emelkedik, ezen Vársarkának nevezett hegyfok tetejét koronázta egykoron vár, mely várnak lételéről még jelenleg is látható romok kezeskednek.

A Vársarkát a hátrább lévő Közheggyel meredek oldalu sziklanyak köti egybe, oly keskeny, hogy egy szekér azon alig férne el, közepe tájt kutszerű bemélyedés, s körülte fal nyomai látszanak; mondják, hogy itt volt a vár tornácza, hihetőbb azonban, hogy egy, a hegynyakot elzáró, előmű, vagy kapubástya állott ottan. E keskeny, könnyen védhető hegynyakon belül a hegy fennlapja kiszélesül, helyet engedve a tojásdad alaku várnak, mely vékonyabb végével észak-keletre, a hegynyak felé volt forditva, itt kellett a látszólag kapubástya által védett bejáratnak is lenni, miután másutt lehetetlen lett volna. A hegy ormára fektetett falak még most is 2–3 láb magasságban állanak, többi része azonban leomlott, sőt (mivel csillám-paladarabokból volt rakva) nagy részt el is porlott. A vár kerülete 300 lépés; a hossza 82 lépés, közép szélessége 32 lépés; a nyugat-oldali fal nem a fennlap oromszélén, hanem a hegy oldalán vonult el, a kut helye az északi csúcsban szintén feltetsző. Bámulni lehet, hogy ezen távoli zugban várat ki és hogyan épithetett? Rejtett helyzetéről itélve, hihetőleg buvhelye lehetett Csík legvégső falvainak. A hagyomány szerint tündér Ilona vára volt, miért az erőd kutjában a rege szerint temérdek kincs van elrejtve, mely után a bányászok sokat áskáltak, a mi bizonyitja, hogy az emberek titokszerü és elrejtett után inkább vágyakodnak, mint a valóra; hisz ott vannak az ércztömött hegyek, önként kinálkozva az egész bizonyossággal gazdagon jutalmazó kiaknázásra s a bányászok serge még is rejtve hitt, tehát nagyon bizonytalan kincseket kutat; de hogy a regés kincsek keresése mellett, a bányászat szintén üzve volt e tájon, azt a Vársarka nyugati aljában tátongó felhagyott bányaüregek bizonyitják."

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása